Szeretjük a rizskochot is, a muffint is, ezért arra gondoltunk, hogy kombináljuk a kettőt. A végeredménynek ízben persze nem sok köze van a muffinhoz, hiszen ez egy rizskoch, csak muffin formájú, és egy kis lekvárral van megtöltve, de ez utóbbi persze elhagyható, ha valaki a hagyományos, szörppel nyakon öntött változatot szereti.

A rizst alaposan átmossuk, majd a másfél deci vízzel elkezdjük főzni. Az, hogy kavargatni kell-e közben, az igazából attól függ, hogy milyen a lábas, vagy leragad benne, vagy nem, mindenesetre azért ne nagy lángon próbálkozzunk, hanem inkább kis lángon, így tovább tart, de legalább hamar tudunk reagálni ha leragad. Miután a rizs felvette a vizet, ráöntjük a 2.5 deci tejet, és ezzel főzzük tovább, egészen addig, amíg ezt is fel nem szívja, és teljesen megpuhul a rizs. Ezután beletesszük az aszalt áfonyát – én nagyjából egy maréknyival szoktam – aztán félretesszük kicsit hűlni, legalább 15 percre.

Közben a tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük, a sárgájákat pedig a cukorral, a vaníliás cukorral és a vajjal pedig szintén habsre keverjük. (Hogy cukorból és vaníliás cukorból mennyi kell bele, az végülis ízlés kérdése, ha valakinek ez így nem elég édes, akkor rakhat még bele cukrot. Mi például a vaníliás cukor adagját szoktuk megduplázni, mert jobban szeretjük úgy.)

A sárga krémet belekeverjük a rizsbe, majd óvatosan a tojásfehérje habot is hozzá keverjük.

Egy muffinsütőt (12 adagos) kivajazunk, és alaposan megszórjuk zsemlemorzsával, hogy mindenhova jusson belőle a formákban. Ezután kanalazzuk bele a rizskochot a formákba. Ezután mehet a nagyjából 150 fokos sütőbe körülbelül 20 percre, ennyi idő elég ahhoz megsüljön, akkor igazán jó, ha az oldala aranybarna.

Végül ha elkészült, kiszedjük a muffinsütőből, porcukrot szórunk rá, és áfonyaszörppel meglocsolva tálaljuk.