2020. október 27.

Select your Top Menu from wp menus
Mit rejt a pohár mélye? – Pálinka

Mit rejt a pohár mélye? – Pálinka

Rengeteg ízben létezik, erősebb és gyengébb változatait is ismerjük. Fiatalok és idősebbek körében egyaránt igen kedvelt ital. Vannak, akik ízlelgetni szeretik, mások igyekeznek minél többet legurítani belőle, minél rövidebb idő alatt. Akárhogy is, a pálinka sokak kedvence.

A pálinka egy olyan gyümölcspárlat, mely erjesztett gyümölcsök lepárlásával készül. Hagyományos magyar ital, így európai uniós eredetvédettséget is élvez. A “pálinka” szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, a barack és a cseresznye, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből készülhet. A szerencsések kóstolhattak már különleges pálinkákat, melyek egzotikus gyümölcsöket, magvakat, vagy akár zöldségeket (is) tartalmaznak.

palinka-3

Buda környékén találták az első égettboros üvegeket, melyek a 13. századból származnak. Ez alátámasztja a tényt, hogy ekkor már Itália területéről hordtak borpárlatot Magyarországra, hiszen üveget abban az időben csak Itáliában készítettek.

Mint a történelemben más italokat, először a pálinkát is gyógyszerként használták. 1656-ban Joannes Praevotius kiadta “Opera medica” című könyvét, melyben említést tett “a magyar királyné gyógyvizéről”, amely tulajdonképpen rozmaringgal ízesített borpárlat volt. Mivel a királyné és a király (Károly Róbert) is erősen hajlamos volt a köszvényre, előszeretettel fogyasztottak pálinkát, vagy ahogy akkoriban nevezték : “égett bor”-t. Ez az elnevezés egyébként azóta is fennmaradt egy-két helyen.

Mátyás  király korában már  különbséget tettek a gyümölcsből és a gabonából készült italok között. Előbbit crematum, utóbbit pedig cremature névvel illették. A pálinka szót a szlovák nyelvből emelték át a magyarba a 16.  században, erről első írásos emlékünk Debrecenből származik, 1572-ből.

palinka-2

A szó a 17. században kezdett elterjedni, ám akkor még csak a gabonapárlatra használták. 1799-től kezdve az országban elterjedtek a kisüzemek, pálinkafőző műhelyek, mely végül ahhoz vezetett, hogy a pálinka előállítását szabályozni kellett. 1836-ban bevezették a pálinkaadót. 1850-től a szesz állami monopólium lett, tehát az államon kívül semmilyen más személy nem exportálhatta azt.

Egy 1851-es adat szerint Magyarországon abban az évben 105.129 főzde létezett. Hamarosan azonban az állam jelentősen korlátozta ezek számát, 1920-ban csupán 260 főzde működött az országban, ez a szám 1970-re viszont megint 1000 fölé emelkedett.

A Tanácsköztársaság idején (nem meglepő módon) visszaesett a szesz- és az alkoholfogyasztás, mivel szesztilalmat vezettek be. Az  italboltokban, majd később már az élelmiszerboltokban sem lehetett alkoholt vásárolni reggel 9 óra előtt. A Tanácsköztársaság másik jelentős intézkedése a feles főzés, mely azt jelentette, hogy az előállított szesz fele a termelőé vagy előállítóé volt, másik felét azonban köteles volt az államnak átadni.

Pálinkából is több félét különböztetünk meg. Létezik kisüsti, melyet kétszeri szakaszos lepárlással készítenek, ezer literesnél kisebb lepárlókészülékkel. Az érlelt pálinka két módon készülhet : vagy 3 hónapig érlelik 1000 literesnél kisebb, vagy 6 hónapig 1000 literesnél nagyobb fahordóban. Ópálinka az a pálinka, melyet legalább 1 évig érlelnek 1000 literesnél kisebb, vagy legalább 2 évig 1000 literesnél nagyobb fahordóban. A hőn szeretett ágyaspálinka akkor nevezhető ténylegesen annak, ha legalább 3 hónapig együtt érlelődik a gyümölccsel. A pálinka fajtái : kisüsti, érlelt, ágyas, törköly, gyümölcs és vadgyümölcs pálinka.

palinka-1

Mint fentebb már olvashattad, ez az ital önmagában is eredetvédett, azonban egyes területeken évszázadok óta készítenek igazán minőségi pálinkát. Jelenleg nyolc olyan tájegységgel rendelkezünk, melyek pálinkáját külön pálinkafajtaként kezelik és elkészítésükre szigorúbb szabályok vonatkoznak. A felsoroltak közül, az első öt saját eredetvédelemmel is rendelkezik. Íme a nyolc kiváló minőségű pálinkát készítő tájegység listája : Szatmári szilvapálinka, Kecskeméti barackpálinka, Békési szilvapálinka, Szabolcsi almapálinka, Gönci barackpálinka, Újfehértói meggypálinka, Göcseji körtepálinka, Pannonhalmi törkölypálinka.

A pálinka esetében – révén hungarikum – nem léteznek nemzetközi versenyek. Ám, kicsiny hazánkban a pálinka kedvelők rengeteg programot és megmérettetést találhatnak. Ezek közül legismertebbek : HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzeti Párlatverseny, Gyulai Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlat-verseny. Nemzetközi párlatversenyek : Destillata (Bécs), World Spirits Award (Klagenfurt), IWSC (London) és Concours Mondial (Brüsszel).

Print Friendly, PDF & Email

Kommentek

Related posts