3 nő, akik nélkül más lenne a gasztronómia világa

3 nő, akik nélkül más lenne a gasztronómia világa

A gasztronómiát formáló híres személyek közül számtalan olyan nevet tudnánk felsorolni, akik tehetségüknél vagy egy szerencsés fordulatnál fogva hirtelen ismertté váltak a nagyvilág számára. Ezúttal azonban három olyan nőről mesélünk, akik különböző korokban éltek és nagy hatással voltak a gasztrokultúrára, mégis bemutatásra szorulnak, mert kevésbé ismertek.

Medici Katalin és a közös étkezések

medici-katalinSokan csak a méregkeverő királynéként emlékeznek meg róla, azonban nagy szerepe volt a francia gasztronómia fejlődésében. 1533-ban, tizennégy évesen került Franciaországba, hogy a későbbi II. Henrik felesége legyen. Az akkori szokásnak megfelelően a saját udvartartásával érkezett – az udvarhölgyek mellett számos szakács is elkísérte új hazájába, ahogy az étkezési szokásai is. Egészen eddig az urak és a hölgyek külön étkeztek, mert úgy tartották, a szebbik nem szépsége eltorzul rágás közben, így hát közös étkezések helyett szobáik magányában fogyasztották el erőlevesüket.

Katalin és kísérete azonban más gyakorlathoz volt szokva, amihez továbbra is tartotta magát, ezzel bevezetve a közös étkezéseket, amikhez az urak hamar hozzá is szoktak és örömüket lelték a női társaságban. A királyné egyébként igen falánk asszony hírében állt, és rajongott a lakomákért, ahol az akkoriban különösen közkedvelt, számos baromfiétel közül válogathatott kedvére: gémfélék, hattyú, gólya, gyöngytyúk, sőt még szarka is előfordult az úri asztalokon.

 

 

Isabella Beeton és a megbízható receptek

isabella-beetonMrs. Beeton méltán híres könyve (Mrs. Beeton’s Book of Household Management) négy évig készült, és a 19. századi háztartások hatékony működtetéséről szól. Részletesen taglalja a korabeli beosztottak feladatköreit, tippeket ad a házimunkák szakszerű elvégzésére, és egy külön fejezetben tárgyalja az otthon elkészíthető házi szerek receptjeit a torokfájásra való szertől a véraláfutás mielőbbi eltüntetésére szolgáló ólomkivonatig.

A mintegy 1100 oldalas gyűjtemény mégis szakácskönyvmivoltában a legjelentősebb: 1350 eredeti receptet tartalmaz alapanyagok és ételtípusok szerinti rendszerezésben. 1861-es megjelenésekor hatalmas sikert aratott, aminek egyik oka a megbízható receptekben rejlett. A korábbi szakácskönyvek ugyanis nem használtak mértékegységeket, sem pontos technológiai leírásokat, csak rábízták az olvasóra, hogy döntsön belátása szerint a fűszerezésről vagy a sütés hőfokáról. Mrs. Beaton könyvében azonban már pontos receptleírások voltak, így nem csupán azt érték el, hogy valóban az az étel készülhessen el, amit a szerző is főzött, hanem hogy onnantól az olvasó bármikor reprodukálni tudta ugyanazt. Hiánypótló írása új irányt mutatott részletességével és pontos leírásaival, s mint különlegesség, a mai napig gyakran megtalálható a szakácskönyvrajongók könyvespolcain.

 

 

Alice Waters és az organikus élelmiszerek

alice watersA New Jersey-ben született hölgy saját bevallása szerint húszas évei elején, egy franciaországi útja során kóstolt először érett paradicsomot és más, frissen a kertből szedett zöldségeket, ez a tapasztalat pedig teljes szemléletváltáshoz vezetett nála. Onnantól fogva amerikai otthonában rusztikus, francia vidéki ételeket készített vendégeinek, akik aztán rávették, hogy nyisson éttermet, így 1971-ben megnyitotta Chez Panisse nevű éttermét, ahol a kifogástalan alapanyagok mellett az igényes vendéglátásra is nagy hangsúlyt fektettek. A hely egyszerűségében volt nagyszerű, ami meg is hozta számára mind a szakma, mind pedig a közönség elismerését. Lelkesedése, kitartása és profizmusa csak nőtt az évek során, így saját éttermén és a vele együtt dolgozó embereken keresztül formálta az amerikai éttermi étkezés arculatát.

Az elsők között kezdte népszerűsíteni az organikus élelmiszereket, majd kialakított egy termelői hálózatot a saját étterme ellátására. A tengerentúlon tőle indult, majd terjedt el az a trend, hogy előre megtervezett menü helyett az aznap beszerezhető szezonális alapanyagokból rögtönöznek a szakácsok. Fontosnak tartja az ember és a föld kapcsolatának felélesztését, ezért támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint az iskolai konyhakertek kialakítása, ahol a tanulók részt vesznek a zöldségek megtermelésében, majd megfőzik és elfogyasztják, amit készítettek. Ő is azt vallja, hogy a változtatást a legfiatalabb generációnál érdemes elkezdeni, hogy az valóban hosszú távon fenn tudjon maradni és a következő generációnak átadva éreztesse hatását.

 

Forrás: nlcafe.hu

Print Friendly, PDF & Email

Kommentek

Kapcsolódó cikkek

EZT OLVASTAD MÁR?
Retro parajfőzelék bélszínrolóval

  HOZZÁVALÓK 3-4 fő 15 dkg bélszín 1 fej vöröshagyma só,...

Close